Az „Emlékezz és Emlékeztess" elnevezésű emlékév célja olyan rendezvények életre hívása, mellyel a száz évvel ezelőtti események minden korosztály számára elérhetővé és befogadhatóvá válnak. Az emlékév része egy előadás sorozat, mely Trianon témáját minden lehetséges nézőpontból, objektíven és közérthetően hivatott bemutatni. A sorozat nyitóeseménye, február 13-án este volt. A „Jobbra át" című kerekasztal beszélgetésben Bagdi László, Godzsák Attila és Csarkó Imre a '30-as években hazánkban is végbement, napjaink társadalmában is éles vitákat generáló híres-hírhedt folyamatáról, a jobbratolódásról,a bécsi döntések háttereiről, nemzetiségekről, a 1918-20-as évek külpolitikájáról, valamint a Trianon utáni menekültek helyzetéről szóltak.
A kerekasztal beszélgetés résztvevői:
Bagdi László, a Bihari Múzeum történésze, külsős munkatársa az MTA Lendület-Trianon 100 munkacsoportnak. Kutatási területe az Osztrák-Magyar Monarchia és a két világháború közötti magyarország időszaka , kiemelten foglalkozva a politikai pártok és rendszerek történetével. Jelenleg az 1918 utáni Bihari menekültek kérdésével, az 1945 utáni Berettyóújfalu történetével valamint az 1989-es rendszerváltás kutatásával foglalkozik.
Godzsák Attila sátoraljaújhelyi történész. Tagja két alapítvány kuratóriumának, Sátoraljaújhely város lexikona szerkesztőbizottságának, a sátoraljaújhelyi Trianon100 munkacsoportnak és a város kulturális bizottságának. Kutatói munkássága egyrészről Zemplén történetével foglalkozik, különösen a kiegyezés és a második világháború közötti időszakra koncentrálva. Másrészről kutatója az egyháztörténetnek, tagja a Rákosi rendszer református ellenzékével foglalkozó Kulturális ellenállás a Tiszáninnen kutatócsoportnak. Kutatója az eszme és mozgalomtörténetnek, politikai pártok és rendszerek történetének. Doktoriját a szélsőjobboldal 1939-es választási előretöréséről írja.
Csarkó Imre több dologgal is foglalkozott, ami a magyar történelmet és különösen Berettyóújfalu és Bihar történelmét illeti. A Bihari Múzeum több évkönyvében is találhatóak publikációi, amelyek között forrásközlések is akadnak, többek között a világháborúk korának katonanaplói, amelyeket bihari katonák vetettek papírra a harcok szünetében. Esztár település felkérésére 2016-ban írta meg a falu XX. századi történetét nagy vonalakban felvázoló könyvet, emellett foglalkozott bihari jogesetekkel is, amelyek egy bíróságtörténeti kiadványban jelentek meg. Történészi munkái alatt különös figyelemmel fordult nemzetünk számára sorsfordító pillanatok felé, így a világháborúk kora vagy éppen Trianon mindig is kulcskérdés volt számára.
.
