Idézett a Berettyóújfaluban 11 éves koráig élő, Konrád György Kerti mulatság és az Elutazás és hazatérés című könyveiből. Ezekben a Kossuth-díjas író több fejezetet szülőfalujának és a családi emlékeknek szenteli. Kocsis Csaba szólt a Berettyóújfalut elhagyni kényszerült sorsokról, túlélőkről, elhurcoltakról is. Fábián Ferenc háromévi munkaszolgálatból tér haza 1944-ben, ő így emlékezik az akkori időkre: „…berettyóújfalui házunkat kifosztva találtam. A mienk is elárvult, mint azé a háromszáz családé, akiket a halálba hurcoltak otthonukból.”
Kocsis Csaba a berettyóújfalui zsidóságról szólt.
Berettyóújfalu és környéke zsidóságának emlékkönyvéből is idézett. Mint mondta a berettyóújfalui járás zsidóságának legnagyobb része városunkban élt, vendéglősök, cipészek csizmadiák és szabók voltak. A könyv szerint a berettyóújfalui zsidóság kétharmada lett a vészkorszak áldozata.1949-ben pedig szinte valamennyien elhagyták a várost. Schwartz (Reiner) Katalin így fogalmazott: „A város, ahová visszamentem, már nem az volt, amit odahagytam, amikor elhurcoltak onnan. Szerettem volna örülni, hogy látom a házat, az ismert tájakat, majd bemenni oda, ahol orgonaillat áradt az udvaron. Szerettem volna látni valakit, akit ismertem, de mindhiába akartam, a városkára köd borult, és befedte a holtak sziluettje.” Konrád György egy mondata a Kerti mulatság című könyvéből: „Már csak a pék maradt a faluban, ezerből egy.”
Huli Lilla is szavalt.
Az emlékezésen Emőd Tamás: A sárga folt című versét Huli Lilla szavalta el, Aranyiné Csalánosi Csilla Grünwald Magda visszaemlékezéseiből idézett.
Aranyiné Csalánosi Csilla
Az épület homlokzatán lévő, a vészkorszak áldozataira és a világban szétszóródott újfalui zsidóságra emlékeztető tábla alatt fellobbantak a gyertyalángok.
Fellobbantak az emlékezés lángjai
A résztvevők megtekinthették a felújítás előtt álló zsinagóga épületét.
.
